Hitelek egyszerűen a Hitel SHOP-tól

A PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) első alkalommal teszi közzé a tavalyi év végén változott felügyeleti törvényben foglalt kötelezettségen alapuló negyedéves Kockázati Jelentését.

Ez a felügyelt szektorok működése és kockázatai (Risk Outlook) című jelentés helyébe lép.

Az új közlöny az elmúlt időszak folyamatelemzése több részletre kiterjedően foglalkozik a piac kockázati tényezőivel. Az első jelentés a pénzügyi szektor 2009-es évi teljesítményéről tájékoztat, a kockázati spektruma pedig a 2010-es és végéig terjed.

A 2008 szeptemberét követő fél évben, a magyar pénzügyi szektor kockázatai jelentős mértékben csökkentek, de mégis ezeknek a száma mégis jelentős. A pénzügyi rendszerben szabadon felhasználható tőke növelése, a magyar gazdaság egyensúlyi teljesítményét és finanszírozhatóságát vonta maga után. A gyors javulást azonban néhány kedvezőtlen folyamat nem teszi lehetővé és a nemzetközi piaci helyzet esetleges romlása is jelentősen befolyásolja.

A pénzügyi szektor kockázatai leginkább a hitelpiaci területen jelentősebb. A bankrendszer 2009-ben nagyarányú portfólió romlási folyamaton ment keresztül, de mégis megőrízte jövedelmezőségét, a hitel/betét arány is fejlődést mutat. Az eszközoldal likviditás, a lejárati transzformáció és a nyitott deviza poziciók is a javulást igazolják.

A hitelintézetek tőkeellátása javulást mutat, de a nagy hitelkockázattal járó devizahitelek állományi súlya nem mutat jelentős csökkenést. A bankok tavalyi évi kockázatát a portfólió minőség romlása és a hitelkockázati költségek előtti nyereség csökkenése miatt következett be. Ebben az évben a kereskedési nyereség az elég kedvező 2009-es évi eredménytől elmaradóan alakulhat.

A szövetkezeti hitelintézetek profit szintje a tavalyi évben kevésbé romlott, de az értékvesztési fedezet csökkenő tendenciát mutat. A 2010-es évi kockázati tényezők közül a jövedelmezőség további jelentős csökkenésének veszélye a legkiemelkedőbb, mindez az említett fedezet pótlására és a vállalati szektor irányába történt hitelexpanzió következtében felmerülő értékvesztési szükséglet miatt alakulhat ki. A szövetkezetek hitelbiztosítéki fedezettsége elég magas szintű, de a paici kockázataik korlátozottak és likviditási helyzete is elég kedvező.

Az ingatlan és gépjármű szektort finanszírozó pénzügyi vállalkozásokat érintette jelentős mértékben a válság. 2009-ben ez az alszektor veszteségesnek bizonyult, ami maga után vonja a pénzügyi vállalkozások kockázatát. A pénzügyi csoportokhoz tartozó szolgáltatások esetében a rossz eredmény csökkenti a csoport jövedelmezőségét és az újratőkésítés is a csoportot sújtja. A független hitelintézeteket még inkább sújtja válság, hiszen kérdéses, hogy a gyenge jövedelmezőség és a tőkehiány miatt képesek lesznek-e új forrásokat találni, illetve folytatni a finanszírozást.

Jelentősen lecsökkent mindegyik hitelpiaci szolgáltató portfóliójának a minősége 2009-ben. Az év végén késedelmes volt a teljes állomány szerződés darabszámának körülbelül az egyharmada, állományi arányait tekintve pedig az egyhatoda. A 90 napot meghaladó tartozások aránya az összes állományi szerződés darabszámát tekintve egyötöd rész volt, míg 7,4 százalék volt az állományi arányok szerint. Amennyiben egy hiteltartozás időtartama meghaladja a 90 napot, úgy a nemzetközi minősítési gyakorlatnak megfelelően, nem teljesítő hitelként kell kezelni. A minőségromlási folyamatoknak betudhatóan, 2009-ben a teljes hitelállomány 3,5-4 százalékot veszített az értékéből. A minőségromlási folyamat hatásait enyhítendő, a hitelintézetek 2009-ben ötször több hitelszerződést tárgyaltak újra, állományi arányok szerint pedig a négyszeresét. Az elmúlt két évben 30 ezer lakóingatlant vontak végrehajtási vagy más adósságrendezési eljárás alá, vagy a követelést eladták.

A hitelfinanszírozók legfőbb kockázata 2010-ben a hitelezettjeik jövedelmi-pénzügyi helyzetében keresendő, mely az év során nem fog javulni, ráadásul tovább nőhet a munkanélküliség sőt a céges csődráta is. Ezért, hasonlóan a 2009-es évhez, az idén is hasonló mértében fog nőni a hitelportfóliók értékvesztése. A hitelt felvevők tekintetében pedig, a legnagyobb kockázatot a hitelbiztosítékként felajánlott vagyontárgyaik elvesztése jelenti, a legrosszabb esetben ez a lakóingatlanuk is lehet. Főleg azok a lakossági jelzáloghitel-adósok vannak veszélyben, akiknek a hiteladóssága meghaladja a 90 napot.

Összeségében tekintve a biztosítási szektor helyzete stabilnak mondható, a pénzügy helyzete konszolidált, magas a jövedelmezősége és minden évben profitot termelt. Az utóbbi két év eredményeinek tükrében a biztosítási piac szereplőinek az egybehangzó vélemény az, hogy különösebb nehézségek nélkül átvészelhető, bár az életbiztosítási alágazat esetében jelentős a keresletcsökkenés, mely a gazdasági tevékenység és a tőkepiaci ciklusok alakulásával magyarázható. A biztosítási szektor kockázata leginkább a szerkezeti felépítéséből adódik: az üzleti részarányok szempontjából a stabil piaci helyzettel rendelkező alágazatok mellett, léteznek viszonylag új szolgáltatási körök, melyekre kedvezőtlen hatással vannak a gazdasági-pénzügyi válság hatásai.

A csökkenő forgalom és a kisebb állományok ellenére 2009-ben a befektetési vállalkozások kiemelkedő jövedelmezőséget és tőkemegfelelést értek el. A kedvező 2009-es eredmények a március közepén indult fellendülésnek köszönhetőek. Más kérdés, hogy 2010-ben is tartható lesz-e ez a piaci teljesítmény, mivel nem mutat folytonosságot a tőkepiaci konjunktúra, valamint az esetleges piaci korrekciók mellet fenntartható lesz-e jelenlegi tranzakciós és állományi volumen, hogy a szolgáltatók pótolhassák a kieső árfolyamnyereséget.

2009-ben progreszíven gyarapodott az alapkezelőkre bízott vagyon, mely a megnövekedett mértékű nettó tőkebeáramlásnak, valamint 2009 második negyedévétől elkezdődött kedvező tőkepiaci környezet pozitív hatásainak tudható be. A kockázatok minimalizálása érdekében növekedtek a kötöttségek a pénzügyi szolgáltatók működésében és kiválasztásában melyek az intézményi vagyonok kezelésében érdekeltek, valamint a portfóliókezelési ágazat magas koncentrációja is jótékony hatást mutat.

Kedvező eredményeket értek el a pénztárak 2009-ben, akik a negatív teljesítményüket a 2008-as évhez képest gyakorlatilag megfordították, köszönhetően a tőkepiac újbóli fellendülésének. A pénztárak vagyona egyharmaddal bővült egy év leforgása alatt, ebben az évben pedig kiemelkedően magas hozamszintet ért el. A pozitív eredmények ellenére, a pénztárak esetében is magas a kockázat a gyenge magán nyugdíjpénztári hozamteljesítmény miatt, mivel a rendszer létrejötte óta a teljes pénzforgásra számolt átlagos hozamráta reálértéke még most is enyhén negatív értéket mutat.

További problémákat okozott egyes szolgáltatók tisztességtelen piaci magatartása, mind számszerűségben, mind a magatartás súlyosságát tekintve, mely a gazdasági-pénzügyi válság alatt, az előző évekhez képest növekvő tendenciát mutatott. Az említett problémák közül a legsúlyosabbak a veszélyeztetett adósokkal való bánásmódban nyilvánulnak meg, valamint a több szektorban is előforduló felelősségtudatot nélkülöző ügynöki gyakorlat, amely növekvő tendenciát mutatott az utóbbi 1-1,5 évben.