|
 Valamelyest enyhülhet az állami befolyás a megsegíteni kívánt
pénzintézetekben a vonatkozó jogszabályhoz benyújtott, a kormány által
támogatott módosító javaslatok nyomán.
A pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitásának erősítését célzó jogszabálytervezetet tegnapi ülésén
tárgyalta az Országgyűlés költségvetési bizottsága, ahol a kormány
képviselője elfogadhatónak nevezett több, a bankok és a részvényesek
jogainak körét bővítő módosító javaslatot.
Ezek egyike rögzíti: az állami vétójog nem válhat a hitelintézet
helyzetét javító döntések akadályává. Egy másik módosítás szerint az
állam is kezdeményezhetné a különleges részvények „visszaadását”, és nem
kellene kivárni a pénzintézet ez irányú kérését. Enyhítés az is, hogy
az állam beavatkozására csak akkor kerülne sor, ha a bank több mint 20
munkanapon keresztül igénybe venné az MNB rendkívüli likviditási
hitelét. Az eredeti szövegben 3 munkanap szerepelt.
Változik a likviditási hitel kritikus mértékéről szóló rész is: a
jegybanki tartalék húsz százaléka helyett a hitelintézeti mérlegfőösszeg
legalább öt százalékában rögzítenék az állam fellépésére okot adó hitel
mértékét. Támogatandó módosítás, hogy a teljes garanciavállalási
keretösszeg mintegy harmada maximum 5 éves, kétharmada azonban
legfeljebb 3 éves garanciavállalásra adna lehetőséget.
A tegnapi bizottsági ülésen a kormány képviselője több MSZP-s
módosítót is elutasított. Ezek között szerepel az a javaslat, amely
szerint az adott hitelintézetre vonatkozó tőkekövetelmény 90 napon
keresztüli szavatolása már elegendő ok az állami irányítás
megszüntetéséhez. Az eredeti javaslat a tőkekövetelmény 150 százalékában
rögzíti a biztonságos tartalék mértékét. Ugyanígy kérdéses annak a
javaslatnak a sorsa is, amely szerint az állam nem szerezhetne többséget
a hitelintézetek igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Az ülésen a
kormány általában csak előzetesen véleményezi a módosító javaslatokat,
később több esetben változtat álláspontján. Az indítványok sorsa
december 8-án, a parlamenti szavazáson dől el. Módosított formában is
kérdéses a törvényjavaslat elfogadása, az ellenzéki pártok ugyanis
kezdettől fogva nem rokonszenveznek a tervezettel.
Ismeretes: a törvényjavaslat összesen 600 milliárd forintot szán az
IMF-hitelkeretből a pénzintézetek „megsegítésére”. Háromszázmilliárd
forintot állami garanciavállalásra fordítanának, amelyet a
hitelintézetek három hónap és öt év közötti futamidejű kötelezettségek
után vehetnének igénybe. Feltétel, hogy a garanciát nem lehet növekedési
vagy akvizíciós célokra használni, valamint hogy az ügyletet a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke, valamint a
Magyar Nemzeti Bank elnöke is jóváhagyja. További 300 milliárd forint
az esetleges állami tőkeemeléseket tenné lehetővé, amelyekre a tervek
szerint 2009. február végéig kerülne sor. Az ellenzék és a
hitelintézetek szemét is szúrja, hogy már a garanciavállalásról és a
tőkeemelésről szóló megállapodásban rögzítenék a később az államot
esetlegesen megillető, igen széles körű jogokat. A stabil működés híján
az állam átvehetné az irányítást a hitelintézet felett. KR
Eredeti cikk
vg.hu
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
