|
 Van-e a bankoknak joguk, a nap legkülönbözőbb időszakában, akárhány alkalommal zaklatni az adós ügyfelet?
A kérdést a Fogyasztóvédelmi Igazgatóság válaszolta meg. Lássuk röviden a lényeget:
A jog bennünket véd
A bankoknak jogukban áll eljárni a késedelmesen fizető adósokkal szemben, a hitelszerződésük alapján. Viszont, a hitelszerződésben rögzítve kell legyen az is, hogy a bank mit tehet ebben az esetben, például ki viseli az ezzel kapcsolatos költségeket. Természetesen, mindez nem mentesíti az adóst a hitel visszafizetése alól.
Minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, ettől senki meg nem foszthatja önkényesen - írja elő Magyarország Alkotmánya. A magánszféra védelméhez való jogot, az emberi méltósághoz való jog foglalja magába. A Fogyasztóvédelmi Igazgatóságnak az a véleménye, hogy a magánszférához való jog magában foglalja azt is, hogy az adóst este 7 óra után, ünnepnapokon és hétvégéken nem lehet megzavarni szabad idejében, a családja körében.
Az igazgatóság továbbá hivatkozik a Polgári Törvénykönyvre (PTK) is, amely kimondja, hogy a polgári jogok és kötelezettségek teljesítése a jóhiszeműség és tisztesség jegyében kell történjen, illetve a felek kölcsönös együttműködésével (ez az alapelv ugyanakkor a kölcsönös bizalom is).
A jóhiszeműség jegyében jár el az az adós, aki elismeri fizetési kötelezettségét vagy késedelmét, ha objektív okokra hivatkozik (pld. nem érkezett meg időben a munkabére, stb.), illetve ígéretet tesz a tartozása mihamarabbi kiegyenlítésére. Ha azonban a pénzintézet mindezek ellenére folyamatosan szólítgatja fel az ügyfelet a fizetésre, akkor mindezeket áthágja.
A Polgári Törvénykönyv továbbá tartalmaz más szabályozást is, nevezetesen tiltja a joggal való visszaélést. Visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha
.... a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
A privátszféra sérthetelenségét és a magánélet zavartalanságát hivatott védeni a Büntető Törvénykönyv (BTK) amely meghatározza a zaklatás fogalmát is:
„Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A törvény a zaklatást a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezi el. A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel - a rágalmazáshoz és becsületsértéshez hasonlóan - magánindítványra üldözendő, azaz büntetőeljárás csak a jogosult feljelentése alapján indulhat.
Szükségtelen részletezni azt a tényt, a Banki Magatartási Kódex is szabályozza az ügyfelekkel való kapcsolattartás módozatait.
Nem a jog véd meg bennünket, hanem a közösségben rejlő erő
Az adósságbehajtás témakörében a banki gyakorlat meglehetősen eltérő. Az adós zaklatása nem általánosan elterjedt viselkedésforma, viszont a fedezet nélküli hitelek esetében nem sok eszköze maradt a bankoknak. A bank nem igazán törődik bele, hogy a pénze semmivé lett (ami egyébként a betéteseké). Sok hitelezett akkora mennyiségű hiteltartozást halmozott föl, hogy tudván tudta, hogy úgysem fogja visszafizetni, tehát az ilyen esetben az ügyfélsem járt el jóhiszeműen.
Semmiképp sem az a célunk, hogy zaklatási perek tömege induljon a bankok ellen, mindössze gondoljunk arra, hogy szebb lesz-e az életünk attól, ha a mindennapi apróságokban sikerül együttműködni egymással, emberi módon, példát mutatva ezzel a következő generációknak is.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
