Csökkenő bankbetét volumen

posted in: alapkamat, bankbetét, hitel, kamat | 0

Bő fél éves szünet után a Magyar Nemzeti Bank ismét alapkamat csökkentésbe kezdett.

 

Az előző kamatcsökkentési ciklus 2012 augusztusában indult. Az akkor érvényes 7 százalékos irányadó kamatszintről mostanra 1,95 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. Ennek eredményeképpen a pénzintézeteknél elhelyezett betéteink szinte alig kamatoznak, sőt, olyan eset is elképzelhető, amikor a kivétel után kevesebb összeghez jutunk hozzá, tehát negatív hozamoz realizálunk. A negatív hozamhoz “hozzásegít” a tranzakciós illeték, a kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás is.

 

Az investor.hu cikke szerint a 2012 augusztusában elérhető átlagos 6,54 százalékkal bíró betéti kamatszintek mostanra 1,6 százalékra csökkentek. Már ezen tényező is jelentősen csökkenti a bankbetét elhelyezési kedvet, ám két további tényező is megnyirbálja az elérhető hozamok volumenét:

  • 2013 augusztus 1-től 0,3 és 0,6 százalékos banki tranzakciós illeték bevezetése az átutalásokra és a készpénzfelvételekre;
  • 2013 augusztus 1-től a már eddig is létező 16 százalékos kamatadó mellett további 6 százalékos EHO-t (egészségügyi hozzájárulást) vonnak le a bankbetéten elért hozam után.

 

Az újonnan bevezetett kedvezmények terén szűkösebb a lista:

  • havi két alkalommal, maximum 150.000 forint határig ingyenes a készpénz felvétel a bankautomatákból;
  • bankkártyás vásárlások esetén nincs tranzakciós illeték.

 

 

A realizált változások a bankbetétek piacán:

 

A 2012 nyarán 1 évre lekötött 1.000.000 forint után átlagosan 65.000 forintos kamatjövedelem keletkezett, majd az akkor érvényes “sarc”, a kamatadó levonása után szűk 55.000 forintja maradt tisztán a betéttulajdonosnak.

 

A mai helyzet azonban az, hogy 1 évre lekötött 1.000.000 forint után átlagosan 16.000 forint kamatjövedelem keletkezik, melyet a bankadóval, EHO-val, tranzakciós adóval csökkentve átlagosan 7.000 forint marad meg a betéttulajdonosnak.

 

A szűk két évvel ezelőtti 1 millió forint 1 éves lekötésének 55.000 forintos tiszta nyeresége áll szemben a jelenlegi 7.000 forintos tiszta nyereségével szemben.

 

A lakosság reakciója

 

A lakosság válasza várható, érthető és egyértelmű: csökkentek a lakossági bankszámlák és bankbetétek. Az MNB nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly 280.000, 2013 óta 430.000 lakossági bankszámla szűnt meg. Ezzel együtt és ennek eredményeképpen közel 31 százalékkal nőtt a háztartásokban lévő készpénz volumene: 2014 végére elérte a 3133 milliárd forintot.

 

Újabb MNB kamatvágás

posted in: alapkamat, mnb | 0

8 hónap után újabb kamatvágás

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, az MNB elnökének mai bejelentése szerint ismét csökken az alapkamat. A gazdaságpiaci elemzők várakozásával ellentétben 20 bázispont helyett azonban csak 15 bázispont volt a csökkentés mértéke. Ám ez a 15 bázispontos alapkamat vágás is elegendő volt ahhoz, hogy újabb történelmi mélypontot érjen el az irányadó kamatláb.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbb 2014 júliusában csökkentette az irányadó kamatrátát, akkor 2,1% -ra. Az akkori bejelentés szerint a monetáris tanács tartós kamatszint tartásra rendezkedett be, azonban a tavaly decemberi inflációs elemzések jelentése nagyban mérsékelte a fogyasztói árak emelkedésére vonatkozó jegybanki várakozásokat: ennek értelmében nyílt lehetőség az újabb enyhítési ciklus megkezdésére.

Elemzők szerint a jelenlegi 1,95% -os jegybanki alapkamat a jövőben tovább mérséklődhet, egész az 1,5% -os kamatszintig.

A kamatvágás eredményeképpen a forint árfolyama erősödni kezdett az euróval szemben. Ennek eredményeképpen délután 4 óra után a korábbi 303-as árfolyamról egészen a 300 alatti euróárfolyamig erősödött a hazai fizetőeszköz. A portfolio.hu gazdasági portál szerint 14 hónappal ezelőtt, tavaly januárban volt ennyire erős a forint. A portál elemzése továbbá kimondja, hogy az erősödés mögött kisebb részben a magyar gazdaság teljesítménye, nagyobb részben a regionális hatások állnak.

 

Rugalmasabb inflációkövetés

Az irányadó kamatráta rugalmasabb inflációkövetéséről is döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jövőben plusz-mínusz 1% -os eltérés esetén nem várható drasztikus beavatkozás a 3% -os inflációs cél tartása mellett. Balog Ádám, a jegybank alelnöke szerint az ötletet a lengyel és cseh jegybankoktól kölcsönözték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az inflációs cél 2-4% -os sávban elfogadott. A döntéshozók által az árstabilitást biztosító 3% -os inflációs cél továbbra is változatlan.

 

Miért is fontos a jegybanki alapkamat?

A bankracio.hu portál definíciója szerint a kamat: A pénz ára, vagyis a pénz azonnali rendelkezésre állásának a díja százalékában kifejezve. A kamat mértékét éves szinten fejezik ki, még akkor is, ha a kölcsönt egy éven belül kell visszafizetni.

Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet a központi banknál ( = jegybank, Magyar Nemzeti Bank) elhelyezett kettő hetes futamidejű kötvényeik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamat ismeretében határozzák meg betéti- és hitelkamataikat. A betéti és hitelkamatok változása közvetlenül képes befolyásolni a gazdaságot az által, hogy például az alacsony hitelkamat szint a vállalkozásokat beruházásra ösztönzi a kedvező kamatozású hitelek felvételének lehetőségével. Ez igaz a magánszemélyekre is, akik lakáshiteleikkel a lakáspiacot élénkíthetik. Az alacsony betéti kamat a betéteseket arra ösztönözheti, hogy megtakarításaikat ne egy pénzintézet számláin tartsák, hanem elköltsék, befektessék, forgassák a nagyobb hozam reményében.

A Magyar Nemzeti Bank (Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa) a jegybanki kamatról önállóan dönt, szintjének meghatározásával képes tehát megvalósítani két fő célját: az árstabilitás elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását. Az árstabilitást a gazdaság növekedését leginkább támogató alacsony inflációs szint jellemzi.

Az MNB monetáris tanácsának a jegybanki alapkamat szintjét meghatározó üléseinek jegyzőkönyve az mnb.hu internetes weboldalon szabadon megtekinthetőek.