Hitelek egyszerűen a Hitel SHOP-tól

Az ingatlanalapok befektetői után a devizahitelesek képviseletére is egyesület alakult, amely azt szeretné elérni, hogy a bankok vállaljanak részt a megnövekedett törlesztési terhekből.

A háztartások devizahitel-állománya az MNB adatai szerint január végén 5.794 milliárd forint volt.

A Devizahitel különbözet Károsultjainak Egyesülete nevet viselő szervezet a Magyar Nemzet beszámolója szerint petíciót nyújtott át a Magyar Bankszövetségnek, amiben azt kérték, hogy a bankok vállaljanak részt a terhekből. A bankszövetség az MTI-nek megerősítette: átvették a dokumentumot, és ismertetni fogják a bankokkal annak tartalmát.   Vállalják át a bankok a költségek felét!

A szervezet azt kéri a bankszövetség elnökétől, kezdeményezzen megállapodást a Magyarországon működő, külföldi tulajdonban lévő bankokkal (vagyis gyakorlatilag valamennyivel) arról, hogy a pénzintézetek vállalják át a devizahitelesek többletköltségének felét.

A kialakult helyzetről az egyesület szerint nem a hitelfelvevők tehetnek. Minden hitelfelvevő tisztában volt szerződése aláírásakor azzal, hogy a deviza árfolyamának változása miatt megemelkedhet a hitel törlesztő részlete, arra azonban nem számítottak, hogy az emelkedés ilyen drámai mértékű lesz Magyarország felerősödött kiszolgáltatottsága, és védtelen devizahelyzete miatt - áll a petícióban.

A háztartások devizahitel-állománya január végén 5.794 milliárd forintot tett ki, egy hónap alatt közel 13 százalékkal - 641 milliárd forinttal - emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A bővülés több mint 97 százaléka a forint leértékelődésének tudható be. A vállalatok devizahitelei január végén 5.263 milliárd forintra rúgtak.

Enyhítés saját hatáskörben

A tavaly ősz óta bekövetkezett jelentős forintgyengülés miatt a kormány tavaly novemberben megállapodott a devizaalapú hitelezés területén meghatározó bankokkal, hogy azok saját eszközeikkel igyekeznek enyhíteni a devizahitellel rendelkező adósok fizetési problémáit. A megállapodás eredetileg december végéig szólt, februárban azonban a devizahitelezésben meghatározó súlyt képviselő 11 bank vállalta, hogy a korábbi megállapodásban foglaltakat továbbra is alkalmazzák.  Így jelenleg is lehetőség van a törlesztési időszak meghosszabbítására, a devizában meghatározott hitel forintalapú kölcsönné történő átalakítására, a törlesztés egyedi döntés alapján való átmeneti megkönnyítésére, s a bankok rugalmasan kezelik a devizaalapú hitelek előtörlesztését is, ennek díját azonban nem engedik el.

A rugalmasság és a törlesztési könnyítés egyébként a hitelnyújtók érdeke is, hiszen jobban járnak, ha az adós hosszabb idő alatt fizeti vissza adósságát, mintha fizetésképtelenné válik.

Nincsen ingyen ebéd

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke azonban már a megállapodás novemberi aláírásakor felhívta a figyelmet arra, hogy "ingyen ebéd nincs", átmeneti kedvezményekről van szó, amelyeknek később meg kell fizetni az árát. Így például a futamidő meghosszabbítása rövid távon enyhítést jelenthet ugyan, ám a futamidő egészében emiatt sokkal több kamatot kell kifizetni majd. A devizahitelek forintra átváltása pedig egyáltalán nem tanácsolható, hiszen ebben az esetben azonnal realizálódik az árfolyamveszteség, míg hosszabb időszak alatt az ingadozások kiegyenlítése remélhető.



A devizahitelek "forintosításának" lehetőségét a kormány is vizsgálta. Az MTI birtokába került, a kabinet számára készült előterjesztésből és szakértői anyagból azonban az derül ki, hogy ez jelentős költségvetési terhek mellett lenne csak megvalósítható.

Ha nem az aktuális piaci árfolyam mellett váltanák át a devizahiteleket forintra, akkor a gyenge forint miatti veszteség azonnal jelentkezne az államnál vagy a bankoknál. A piacinál például 10 százalékkal kedvezőbb árfolyamon - 191 forintos svájci frank, 280 forintos euró árfolyamon - történő átváltás 250-300 milliárd forintos, döntően az államra szálló költséget jelentene a szakértői anyag szerint.

A bankok portfoliója romlott

Ezek a költségek megduplázódnának, ha az átváltási lehetőséget kiterjesztenék a szabad rendelkezésű jelzáloghitelekre is. További problémát okozna az is, hogy az átváltás visszavonhatatlan elkötelezettséget jelent, így a forintárfolyam erősödése esetén nem lehetne visszacsinálni. Konfliktusforrást jelent az is, hogy az adósok különböző árfolyamon vették fel devizahitelüket, és eddig különböző mértékű előnyöket értek el. A megoldás a dokumentum szerint diszkriminációt jelentene a forinthitelt felvevőkkel szemben.

Bár a bankok az előző években a devizaalapú hiteleken - a forintkamatokhoz képest magasabb marzs miatt - valóban sokat profitáltak, nem valószínű, hogy erre tekintettel most hajlandóak lennének részt vállalni a hiteladósok megnövekedett terheiből. Különösen, hogy a gazdasági és pénzügyi válság a bankszektort is rendkívül kedvezőtlenül érinti. A bankok portfoliója már a tavalyi negyedik negyedévben is romlott, kockázati költségeik jelentősen emelkedtek, forrásszerzésük megdrágult, ami a tavalyi eredményeken is meglátszik.
 
A bankszektor tavalyi, az előzetes adatok szerint 303 milliárd forintos adózott nyeresége papírforma szerint ugyan csak 6,6 százalékkal kisebb a 2007. évi 324,7 milliárd forintnál, figyelembe véve azonban, hogy ebből - az OTP Bank profitjának részeként - 121,4 milliárd forint nettó eredmény az OTP-Garancia Biztosító tavalyi értékesítésének volt köszönhető, a szektor tavalyi összesített adózott nyeresége csupán 181,8 milliárd forint, 56 százaléka az előző évinek. A további kilátások sem biztatóak, mert a hitelintézetek portfoliója az idén várhatóan tovább romlik.