|
 A hitelező és az adós együttműködésével, de a hitelező beleegyezése
nélkül is indulhatna magánszemélyeket érintő adósságrendezési eljárás -
egyebek mellett ezt tartalmazza a törvényjavaslat szabályozási
koncepciója, amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján érhető el.
A hivatalosan adósságrendezésnek nevezett eljárás a köznyelvben
magáncsődként van jelen, ilyet legtöbb piacgazdaságú ország jogrendszere
ismer. A vaskos anyag jellemzi is nyolc ország jogi megoldásait.
A várhatóan a parlament őszi ülésszaka elé kerülő, és a
jövő év elejétől alkalmazandó törvény célja az, hogy a középosztálynak
nyújtson segítséget, mivel ennek a csoportnak van esélye arra, hogy
munkához jusson és rendezze az adósságát. Ezért kezdetben valószínűleg
évi néhány tízezer ilyen eljárásra kerülne sor, és a tapasztalatok
birtokában lehetne szélesíteni a bevonandó adósok körét.
Magánszemély adósságrendezésére 10 évente egyszer
kerülhetne sor. Az eljárás során adósnak el kell ismernie a hitelező
követelését. Nem rendezheti így az adósságát az, aki szándékos
bűncselekményt követett el - amíg annak következményei alól nem
mentesült - illetve az sem, aki feketén dolgozik, vagy egyéni
vállalkozóként feketén foglalkoztat embereket.
Az eljárás kulcsszereplője a vagyongondnok, aki hatósági, illetve bírói felügyelet mellett végzi a munkáját.
Az első eljárástípus az, amikor az adós és a hitelezők
megállapodásra jutnak, ez lényegében a cégek csődeljárásának megfelelő
jogi forma. Ha a hatóság - vagy a bíróság - befogadja az adós személy
csődkérelmét, akkor onnantól fizetési moratórium illeti meg. Cserébe
viszont új kötelezettséget csak a vagyongondnok engedélyével vállalhat.
Az eljárás megindulásától számított 60. napon a vagyongondnok összehívja
a hitelezőket, akik döntenek arról, hogy hozzájárulnak-e az adósság
rendezéséhez. Ha megállapodásra jutnak az adóssal, akkor a hitelezők
választmánya ellenőrzi annak betartását. Ha nincs megállapodás, akkor
megszűnik a moratórium.
Az adós választhat egy másik rendezési módot is. Ekkor
nem kell megállapodnia a hitelezőivel, hanem a meglévő és a jövőben
keletkező jövedelme, vagyona feletti rendelkezési jogot - öt évre - a
vagyongondnokra ruházza át. (A mindennapi élet szokásos ügyleteit
azonban az adós köthetné, például bevásárolhatna a családjának.) A
vagyongondnok szabja meg azt is, hogy az adósnak milyen továbbképzésen
kell részt vennie, hogy munkát találjon, és el kell fogadnia a neki
felajánlott és a jogszabályi kritériumokat kielégítő állást. A
vagyongondnok szedi be az adósnak járó jövedelmet, és osztja szét a
hitelezők között.
Az ötéves időszak lejárta után az adós kérheti a
fennmaradt tartozásának a törlését. Ez akkor adható meg, ha az adós - az
ötéves időszakban - eleget tett a vállalt kötelezettségeinek.
ingatlanmenedzser.hu
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
