Hitelek egyszerűen a Hitel SHOP-tól

A Raiffeisen 315 és az OTP 500 fős bejelentése után értesüléseink szerint a CIB 360 munkatársát készül elbocsátani. A CIB közleménye szerint 360 főnél kisebb lesz az elbocsátás.  Az elsőrendű áldozatok között a hitelezés és a lízingterület munkatársai lehetnek.

A négy bank (az MKB 150-200 munkavállalójától válna meg) által összesen elküldeni tervezett 1300-1400 embert a többi bank szükségszerűen várható hasonló intézkedése könnyen 2500-3000 főre növelheti. Már nem csak az ügyfelek érzik, hogy nincs hitel, hanem a folyósításban résztvevő kollégák is. Az elbocsátások várható további nagyságát jól jelzi, hogy a két legnagyobb Magyarországi bank (OTP, CIB) 500, illetve 360 embert kíván elbocsátani, így ha lesznek újabb bejelentések, azok valószínűleg a 200-350-es sávban lesznek.

Mint ismeretes decemberre a bankrendszer által folyósított új, lakossági jelzáloghitelek mennyisége a korábbi szint harmadára esett vissza. Valószínűleg a januári és a februári statisztikák a decemberi szint alatt lesznek, s egyelőre nem is látszik fordulat. Ennek a drámai visszaesésnek az állományban is meg kell látszania. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a létszám egy része tranzakciókhoz van kötve. Az OTP csak Magyarországon bocsát el 500 embert a konszolidált elbocsátási szám - becslésünk szerint - könnyen 1000 fölé kerülhet.

A lakossági hitelezéshez kapcsolódik, hogy részbeni összeomlás tapasztalható a bankokhoz szorosan illeszkedő személygépjármű-finanszírozás piacán is. Az új autók eladása drámaian lecsökkent, az alacsony önrészű, hosszú futamidejű konstrukciók kiszorultak a piacról, a használtautó finanszírozás sokkal kockázatosabb lett, miközben a forrás a lízingcégek számára is drága lett. Nincs sokkal jobb helyzetben a vállalati hitelezés és az ingatlanfinanszírozás sem. A recessziós félelmek és a forráshiány rányomja bélyegét ezekre az üzletágakra is, új kihelyezések, ügyfélakvizíciók nélkül valószínűleg itt is vannak felesleges kapacitások.

Ha az üzleti területeken vannak leépítések, akkor valószínűleg a back office területeknek is részt kell vállalniuk belőle, így az ott dolgozók egy része sem menekülhet. A tranzakciókat feldolgozók mellett, valószínűleg belső IT-ra is kisebb szükség van, hiszen a fejlesztéseket ínséges időkben mindenhol vissza kell fogni.

A fiókok területén bezárásokra ugyan nem számítunk, de a megtérülések csökkenésével, ott is jobban kell figyelni a költségekre. Az új fióknyitások lelassulásával az áthelyezések lehetősége csökkenhet, így a bankoknak részben itt is a végső eszközhöz kell nyúlniuk.

Érdekes mellékszál, hogy a hogy a sokat szidott ügynöki értékesítés elterjedése most jelentős - több ezer fős leépítésektől menti meg a bankszektort. Mint ismeretes a jelzáloghitelek több mint felét ügynökök adták el, így nyilván a bankoknak kevesebb ember és kevesebb fiók kellett. Most ezek a beszállítók maguktól leépülnek, s az automatizmust fokozza, hogy a közvetítői szektor több mint 95%-a jutalék alapon van fizetve. Tehát itt is sokkal kevesebb költség lesz, csak ehhez nem kell senkit sem kirúgni (legfeljebb az ügynököket kiszolgáló csapat egy részét).

Várjuk a híreket, a nagy magyarországi bankok a fentiekből kiindulva nem sok mindent tehetnek az elbocsátások ellenében. A bankrendszer jelen pillanatban azzal küzd, hogy eredményes maradjon (megjegyezzük; a korlátozott mértékű, de pozitív banki profitok minden banki ügyfél számára előnyösek hosszú távon). A fentiekből kiindulva nem lennénk meglepve, ha már áprilisra elérné a 2500 főt a banki elbocsátás számláló Magyarországon.