| Forinthitel 2010 - a devizahitel háttérbe szorult |
 A tavaly decemberben született hitelezést szabályozó kormányrendelet, a szakértők és a piaci szereplők szerint későn jött létre, mivel az új szabályozás előtt az itthoni bankok maguktól is szigorúbbá tették a hitelhez jutás szabályait, így nagy változást nem fog eredményezni a rendelet.
A bankok egy része még a rendeletben meghatározottaknál is szigorúbb szabályokat vezetett be, de a hitelportfólió átalakítására megfelelő a szabály: vagyis a lakosság számára leginkább a forint alapú hitelek lesznek elérhetőek, a svájci frank alapú hitelek lényegese kevesebb pénzintézetnél leszek elérhetőek. A kormány tavalyi utolsó gyűlésén a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletet jóváhagyta, nagy mértékbe módosított vele a hitelezési szabályokon. A leg lényegesebb változás a kölcsönt igénylők számára, a a szigorított hitelképességi vizsgálat, ami március 1-től lép életbe, a másik szigorítás a devizahitelek igénylése esetén az összeg maximalizálása, ez csak 2010 június 11-től lép életbe. Jövedelem-szabályozás A bankoknál nem eredményezhet nagyobb változásokat az új jogszabály, mivel ők már a válság kezdetén elkezdték szigorítani feltételeiket, a jövedelmi viszonyoknál lesz a leginkább érzékelhető a jogszabály hatása. A bankoknak a rendelet bevezetése óta szabályzatukban rögzítve kell lennie, hogy milyen feltételekkel, és kiknek adnak kölcsönt, illetve a hitelezési limitről is dönteniük kell, ez jelzi a havi legnagyobb törlesztésre szánható összeget. Forint hitelek esetében, csak akkora összeget adhatnak, ami nem több a limitben megállapítottnál, euróban ez a limit mindössze 80 százaléka, míg svájci frankban 60 csak százaléka. A szabályozás a bankok belső szabályzatára bízza a kidolgozást, bár már jó ideje a hitelintézetek rég nem biztosítanak hitelt simán csak fedezet alapon, így eléggé érzékenyek a jövedelem mértékére is, ezért nem valószínűsíthető radikális változás ezen a téren. Mindenképpen módosulhat a helyzet hosszabb távon, bár jelenleg a bankok rendkívül kockázatérzékenyek, de ha az ingatlanpiac helyzete megerősödik, a jelenlegi alacsony szinthez képest, növekedhet a jelzálog-hitelezési kedv is. Ennek a tükrében, hosszabb távon, tehát körülbelül egy-két távlatában elképzelhető, hogy a bankok közötti konkurenciaharc a hitelfeltételek könnyítéséhez fog vezetni. Bár az új kormányrendelet ad valamekkora mozgásteret a bankoknak a hitelfeltételek módosítása terén, viszont a hitelezési gyakorlatukat ellenőrizni fogja a PSZÁF és kérdéses, hogy mekkora mértékben tolerálja majd a könnyítéseket. Nagyobb önrész a devizahitelekhez Egy másik sarkalatos pontja a hitelezési szabályozásnak a hitelösszeg maximalizálása. Az új kormányrendelet alapján, sem devizában, sem forintban nem adható március 1-étől olyan lakás vagy autóhitel, melynek a fedezeti értéke meghaladja a 75 százalékot. Deviza alapú hitelek esetében a törvény még ennél is szigorúbb: euró hitelek esetében a hitelfedezeti érték maximum 60 százalékát finanszírozhatja a bank, míg egyéb devizák esetében maximum 45 százalék lehet a hitelezett összeg. A pénzügyi szakértő szerint a kormányzat célja egyértelműen a hitelállomány összetételének a megváltoztatása, amit minden bizonnyal keresztül is visz. A legnagyobb vesztes a svájci frank lesz, mivel hatalmas mértékű önrészt kell a hitelezetteknek felmutatniuk, így ez a hitelezési forma pár éven belül el is fog tűnni, de legalábbis radikálisan visszaesik. Ez az új szabályozás, nem fog komolyabb változásokat előidézni, hiszen a bankok ezidáig sem favorizálták az elmúlt hónapokban, a svájci frankban nyújtandó hiteleket. Az eddigi svájci frank alapú hiteleket mind kedvezőbb kondíciókkal kínált forinthitelek válthatják fel, hisz mostmár akár 10 százalék alatti kamattal is hozzá lehet jutni a forint alapú kölcsönökhöz, amely alig több egy deviza alapú konstrukciónál. Nehéz lenne előre megjósolni, hogy az elkövetkező évben hogyan fog változni az euróhitele aránya a teljes hitelállományhoz képest, ugyanis ez attól is függ, hogyan fogadja majd a magyar lakosság az euró bevezetését. Mindazon által nem valószínű, hogy csökkenni fog az euróban felvett hitelek aránya, még a forinthiteleknél magasabb önrész ellenére sem. A kamatkülönbözettől függ a forinthitelek sikere A bankok véleménye is egyöntetű, abban, hogy az új szabályozás nem fog lényegi változásokat hozni. Ez azért van így, mert a bankok még jóval a szabályozás kihirdetése előtt beépítették a belső szabályzati rendszerükbe a hitelképességi vizsgálat feltételrendszerét, a jövedelmek igazolására szolgáló elfogadható dokumentumok körét, illetve a jövedelem és a nyújtandó hitel törlesztőrészlet arányát, ezért mindössze minimális módosításokat kell végrehajtaniuk a jogszabályokat figyelembe véve. Az UniCredit Bank véleménye szerint, a kormányrendelet szerinti új szabályozás, várhatóan abban fejti ki hatását, hogy leginkább a forint alapú hitelek felé tereli a hitelfelvevőket, viszont csökkenhet némiképp a felvett hitelek volumene, mivel a jelenlegi hitelezési gyakorlatnak megfelelően, a bankok nagyobb fedezeti arányokkal dolgoznak. A teljes hitelállományt tekintve, az OTP Banknak is az a véleménye, hogy a devizahitelek részarányát a forint és az euró alapú hitelek közötti kamatkülönbözet adja meg, ez viszont már az állam monetáris politikájának és egyéb makrofolyamatoknak a függvénye. A bank szerint hiába kezelik kiemelten a forint alapú hitel-portfólióikat, melyek az ügyfelek számára nem jelentenek deviza-árfolyam kockázatot, a forinthitelek térnyerését akadályozza a jelenleg a magas alapkamat, így a forinthitelek térnyerése lassan halad, a kormány elvárásainak ellenére.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
Copyright © HitelSHOP.co.hu - Minden jog fenntartva 2007-2010