|
 Két hét van még hátra márciusig, amikor is részlegesen hatályba lépnek az új kormányrendelet szabta megszorítások, melyek meghatározzák a körültekintő lakossági hitelezés szabályait.
Márciustól számszerűsített korlátok kötik a bankokat és más pénzügyi szolgáltatókat amikor meghatározzák a hitelek nem kamatjellegű feltételeit.
A hatályba lépő rendeletek célja, hogy sem a bankok, sem az ügyfelek "ne menjenek túl messzire" a gazdasági krízis enyhülése után sem, így a márciusban hatályba lépő kormányrendeletnek megfelelően szabályozva lesz a fedezetként szolgáló ingatlan értéke és a hitelként igényelt összeg aránya.
A forinthitelek esetében, a hitel/fedezet arányt tekintve a jogszabály engedékenyebb módon szabályoz, ami egyáltalán nem meglepő. Forintos alapon ugyanis a a jelzálog-hitelek esetében a hitelként igényelt összeg maximum 75 százalékban van meghatározva a jelzálogként felkínált ingatlan értékéhez viszonyítva, míg egy euróban igényelt hitel esetében már csak maximum 60 százalék lehet. Sokkal rosszabb a helyzet, ha valaki svájci frank alapon vagy más devizában szeretne hitelt igényelni, ugyanis ekkor már csak az ingatlan forgalmi értékének a 45 százaléka vehető fel hitelként. Érdekes tény viszont, hogy abban az esetben ha a finanszírozási forma lízingszerződés formájában köttetik, akkor a hitelekkel ellentétben, minden esetben öt százalékponttal magasabb az arány.
A rövidesen hatályba lépő új rendelkezések nem lesznek különösebben sokkoló hatással a már most is pangó lakossági hitelpiacra. A világgazdasági válság hatására, a bankok az elmúlt másfél év történéseinek az ismeretében, ugyancsak érzékenyek a kockázati tényezőkre, így mostanra már elérhetetlenek az önerő nélküli hitelkonstrukciók, ezért nemigen hoz jelentős változást az új szabályozás, a jelenlegi helyzethez képest.
A banki ajánlatok vizsgálata alapján, az euró alapú hitelek esetében a bankok a hitelbiztosítéki (menekülési) értékkel számolnak, amely ebben az esetben 70-75 százalékig finanszírozható, ami gyakorlatilag az ingatlan reálértékének az 50-60 százaléka, ha az ingatlan "frekventáltabb" helyen fekszik. Természetesen, most is megvan a kiskapu az önerő nélküli hitelfelvételhez, de csak abban az esetben a további ingatlan kerül bevonásra jelzálog-fedezetként vagy a hitelfelvevő az átlagosnál messze sokkal magasabb jövedelmi szintet tud igazolni.
Nincs vége a rendeleti szigorításoknak a hitel/fedezet arány meghatározásával, ugyanis június 11-ével hatályba lép az a rendelkezés is, amely kötelezi a hitelintézeteket egy belső szabályzatrendszer kidolgozására, valamint egy hitelezhetőségi limit felállítására. Ez a limit még inkább csökkenti a pénzügyi szolgáltatók és a hitelfelvevők mozgásterét, mivel itt is a százalékos mértékek maximumával a devizanemek függvényében kell számolni.
A legutóbbi statisztikai adatok szerint teljes mértékben megalapozott a szigor, hiszen december végén a mintegy 4000 milliárd forintnyi lakossági lakáshitel 62,3 százaléka devizában volt denominálva, a 2100 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt pedig szinte teljes egészében svájci frankban és euróban folyósították a bankok.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
