|
 Azzal minden hitelfelvevő tisztában van, hogy ha nem fizet
előírás szerűen a bank felé, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a bank
felmondja a szerződést és a rendelkezésére álló biztosítékból igyekszik
"kielégíteni" a követelését.
A bank jogosult az ingatlant értékesíttetni és az így kapott
vételárból a tartozásunkat, valamint az ide kapcsolódó költségeit
levonni. Az ingatlan eladásából származó összeg és a bank jogos
követeléseinek a különbözete minket illet, vagyis a bank a maradék pénzt
visszaadja. Abban az esetben, ha az ingatlant nem sikerül eladni
annyiért, amennyi a bank követelése velünk szemben, akkor a hiányzó
résszel továbbra is tartozunk a banknak. Annak a valószínűsége, hogy a
bank ezt az összeget be tudja rajtunk hajtani jóval kisebb, mint az
ingatlannal fedezett rész esetében, hiszen előfordulhat, hogy nem marad
semmink.
Ez az oka annak, hogy a bankok a rendelkezésükre álló fedezet
értékét (jelen esetben az ingatlanét) folyamatosan figyelemmel kísérik
és szükség szerint átértékelik annak piaci értékét. Ennek feltételeit
szigorú törvényi és belső, adott banki szabályok határozzák meg. Tehát
ügyelnek arra, hogy a hitel biztosítékai a szerződés időtartama alatt
végig fedezetet nyújtsanak a teljes tartozásra.
A jó adósok biztosítékával is lehet baj
Abban az esetben, ha tartósan olyan helyzet áll elő, hogy a
hitelbiztosíték, vagyis az ingatlan, kevesebbet ér, mint a tartozás,
akkor a banknak lehetősége van arra, hogy részbeni visszafizetést, vagy
pótlólagos biztosítékot kérjen. Ezáltal vagy a tartozásunk csökken le
annyira, hogy a lakás értéke újból fedezze azt, vagy egy újabb
ingatlanra bejegyzett jelzálog növeli annak a valószínűségét, hogy a
bank a pénzét visszakapja, mert a két ingatlan együttes értéke
meghaladja a tartozást.
A hitelfedezet két okból tud elérni egy olyan szintet, amelynél a
bank fentiekben ismertetett lépéseire sor kerülhet. Az egyik esetben az
ingatlanpiacon következnek be olyan változások, hogy az adott ingatlan
veszít az értékéből, a másik esetben a tartozás összege nő meg. Ez
utóbbira példa a devizahitel tartozások eddig példátlan mértékű
növekedése a forint gyengülése miatt.
Amennyiben tehát tartósan gyenge marad a forint, és jelentősen
visszaesnek az ingatlanárak, akkor nem zárható ki annak az esélye, hogy
akár a pótfedezet bevonásának lehetőségével, akár a visszafizetés
kérésével éljen a bank. Ugyanakkor természetesen egyetlen pénzintézetnek
sem érdeke lehetetlen helyzetbe hozni saját ügyfeleit, jellemzően a
hosszú távú kompromisszumos megoldás lehet csak a cél.
Egy dolgot azonban leszögezhetünk, ha rendszeresen fizetjük a
törlesztéseinket és az ingatlan megvásárlásánál sem a lehető
legalacsonyabb önerő elérése volt a legfontosabb szempontunk, akkor a
Magyarországon jellemző hitelezési gyakorlat, vagyis az, hogy a bank a
piaci értéknél jóval kisebb összeget volt csak hajlandó megfinanszírozni
most jól
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
