Horváth Gyula és felesége attól tart, hogy minden vagyonukat
elviszi az év elején felvett jenhitel. A bankban azt állítják: a
szerződéskötéskor figyelmeztették a házaspárt a jenhitel veszélyeire.
Horváthék húsz éven át egy 72 négyzetméteres panellakásban éltek
Pécsett, két gyermekükkel. A házaspár 2007-ben elhatározta, hogy vásárol
egy családi házat 26 millió forintért. Azt tervezték, hogy 10 millióért
eladják lakótelepi két plusz két félszobás lakásukat, ahhoz
hozzátesznek hatmilliót, a hiányzó pénzt pedig hitelből teremtik elő.
Meg is hirdették a panelt, ám nem volt rá vevő. Ezért a házaspár úgy
gondolta, hogy felvesz 20 millió hitelt, s ha a panel elkel, felére
csökkentik a tőketartozást.
A tervhez ideálisnak tűnt az akkortájt reklámozott jenhitel. Az OTP
Banknál 2007 végén megkötötték a hitelszerződést, és megvették a családi
házat. A családi ház és a panellakás együttes értéke jelentette a bank
számára a biztosítékot, a két ingatlan lett a hitel záloga. A havi 200
ezer forintból élő házaspár kérte, hogy egy évig csak a kamatot, havi 60
ezer forintot kelljen törleszteniük. Tudták, hogy utána 18 éven át 110
ezer forint a havi törlesztés. De nem aggódtak, hisz ha eladják a
panelt, a tőketartozást a befolyt pénzből a felére csökkenthetik, s a
törlesztőrészlet újra 60 ezer forint lesz.
Ez év októberében végre jött is vevő a panelra, aki 9,7 milliót
ígért a lakásért. Horváthék megkérdezték a banktól, hogy mennyiért lehet
levenni a panelról a jelzálogjogot. A szerződéskor a panel még
hatmillióból tehermentesíthető lett volna, ennek ellenére Horváthékban
volt némi aggodalom, miután a forint árfolyama 20 százalékot esett a
jenhez képest. A házaspár azonban úgy gondolta, hogy 9,7 millió elég
ahhoz, hogy a panelról levegyék az OTP zálogjogát.
Tévedtek. A bank közölte velük, hogy a 9,7 milliót érő panel akkor
tehermentesíthető, ha Horváthék befizetnek 16 milliót (!). Nem értették a
dolgot. Mert a forint-jen árfolyamváltozása miatt a 20 milliós
tőketartozás felment ugyan 27 millióra, ám a családi ház több mint
kétszer annyit ér, mint a panel, s akkor a panel zálogból való
kiváltásához - Horváthék szerint - elég lehet a 27 millió harmada.
A bank másképp gondolta. Hogy milyen logika alapján, abba Fábián
Balázs, az OTP pécsi régióvezetője avat be. Tőle megtudom, hogy nemcsak
az árfolyamveszteség érintette kellemetlenül a jenhiteleseket, hanem az
elmúlt hónapok gazdasági válsága is. Emiatt az ingatlanok ára lejjebb
ment. Amikor például Horváthék megvették a 26 milliós családi házat,
akkor annak a "menekülési értéke" - vagyis az, hogy a bank mennyiért
tudná akár azonnal eladni a házat - 23,4 millió forint volt. Az
ingatlanbessz miatt ez az érték lement 22 millióra. Amikor Horváthék
megkapták a jenhitelt, akkor az ingatlan menekülési értékének 65
százalékáig nyújthatott a bank kölcsönt. A globális válság hatásai miatt
ezt a feltételt is szigorította a bank, s immár csak az ingatlan
menekülési értékének 50 százalékáig adható a hitel.
Vagyis: ha Horváthék el akarják adni a panelt, akkor kell egy új
hitelszerződést kötni az OTP-vel, s az új hitelnek már csak a családi
ház lesz a záloga. A ház menekülési értéke 22 millió, az új hitel tehát
nem lehet több mint 11 millió. S mivel Horváthék teljes adóssága e
pillanatban 27 millió, a panel eladása esetén akkor köthetnek új
hitelszerződést az OTP-vel a családi házra, ha a panel
tehermentesítéséért letesznek a banknak 16 milliót.
Adódik a kérdés: az OTP a hitel ajánlásakor felkészítette-e az
ügyfelet arra, hogy a jenhitel ekkora kockázattal jár? Fábián Balázs
válaszul rámutat az írott szerződés egyik mondatára, ami figyelmeztet
arra, hogy a jenhitel fokozottan rizikós. Horváthék ezt tudomásul
vették, a szerződést aláírták.
Horváth Gyuláné azt mondja: fel voltak készülve az
árfolyamváltozásra, s nem is ez okozza számukra a gondot, hanem az, hogy
az OTP - az általuk kezdeményezett előtörlesztés esetén - egyoldalúan
módosítaná a hitelszerződést: egyrészt azzal, hogy a két lakás
menekülési értékét a bank csökkenti, másrészt azzal, hogy az ingatlanok
65 helyett immár csak 50 százalékban jelentenek fedezetet a hitelre.
Fábián Balázs erre azt feleli, hogy a Horváthék által szignózott
szerződés szerves részét képezi az általános üzletszabályzat, ami
tartalmazza, hogy a banknak milyen esetben van lehetősége a
hitelfeltételek korrekciójára. Szerinte a bank jogszerűen cselekedett,
amikor a válságra tekintettel változtatott a feltételeken. Horváthékat
ez a válasz nem elégíti ki, s pert akarnak indítani. Azt várják a
bíróságtól, hogy mondja ki: az OTP jogszerűtlenül módosította a
hitelszerződést, s visszaélt erőfölényével.
Az ügyben megkérdeztük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
Binder István, a PSZÁF szóvivője - a szerződés beható ismerete nélkül -
nem kívánt állást foglalni. Ugyanakkor megemlítette, hogy a
bankfelügyelet a sajtón keresztül az elmúlt évben többször
figyelmeztette a pénzintézeteket és ügyfeleiket a jenhitel fokozott
veszélyeire. A PSZÁF úgy vélte, hogy az ügyfeleknek a jenhitel esetében
fogalmuk sincs a vállalt rizikó nagyságáról.
Ezt - igaz, utólag - már Horváthék is belátják. Mivel a panelt nem
tudják tehermentesíteni, s így eladni, hitelük havi törlesztőrészlete
februártól 110 ezerre növekszik. Pontosabban - a jelenlegi jen-forint
árfolyam miatt - 150 ezerre. Ezt a fizikai munkából élő férfi és
kereskedelemben dolgozó felesége csak nagyon nehezen tudja teljesíteni.
Ráadásul a középkorú házaspár hamarabb megy nyugdíjba, mint a hitel
letelik, s nyugdíjasként a 150 ezres törlesztés nyomasztónak ígérkezik.
Ha a házaspár elmarad a törlesztéssel, akkor elárverezhetik az
otthonukat.
A történethez tartozik, hogy a jenhitel azért még most is kisebb
havi terhet ró Horváthékra, mint ha forintalapú hitelt vettek volna fel -
akkor ugyanis 200 ezret fizetnének havonta. Ezt Horváthék is tudják, ám
azt mondják: ha idejében szembesültek volna azzal, hogy a jenhitel
feltételei ekkorát változhatnak, akkor egyáltalán nem vesznek fel
kölcsönt. Ám a veszélyeket a szerződésből nem olvasták ki, s a jenhitel
reklámja és a banki ügyintéző - miként fogalmaznak - előadása
"elcsábította" őket.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|