|
A kormány is segít a lakás
és jelzáloghitellel rendelkezőknek, mégis egyre súlyosabb problémákkal
kell szembenézniük a hitel adósoknak.
A legnagyobb bajba a deviza- alapon felvett adósok kerültek, mivel a forint árfolyama olyan mélyre zuhant, hogy
előfordult egy- egy hitelnél, hogy 30- 40 százalékkal emelkedett a
törlesztőrészlet.
A bajba került ügyfél hiába próbált bankjával kompromisszumot kötni, nem
biztos, hogy találtak problémájára megoldást, hiszen a bankok is
gondokkal küzdenek a válság miatt. Sokan kérték törlesztőrészletük
halasztását, de a bank nem minden esetben támogatja a kérvényt, ha már
eleve késében állt az ügyfél a törlesztést illetően. A bankok abban sem
könnyítették meg ügyfeleik helyzetét, mert a forint árfolyamát tovább
emelték 5- 10 százalékkal. A Gyurcsány- kormány próbált kedvezni a
bedőlő devizahiteleseknek, de ez csak látszat intézkedés volt: a deviza
hitelt az adós átválthatta forint alapúra. Így még a tőketartozás után
is fizetni kényszerült.
Sajnos a helyzet azóta sem változott...
Hiába javult azóta a forint árfolyama, az előbb felvázolt helyzetre
egyelőre még ez sincs kedvező befolyással. Sokszor összeült a kormány
megvitatni a helyzetet, és azt a következtetést vonták le, hogy a fő
problémát a háztartások eladósodottsága jelenti. Az emberek szabadon
vásárolhattak mindent hitelre még a válság előtt, és annak kitörésekor
lavinaként zúdult nyakukba a sok törlesztés.
A válság előtt a lakásokat felülértékelték, és a bankok
kialakítottak egy olyan konstrukciót, mely révén minimális önerővel is
lehetett felvenni lakáshitelt. Aki így jutott hitelhez, az idén nagyot
csalódott a forint árzuhanása miatt, hiszen ezért jóval több hitellel
tartozik a bankjának lakásának tényleges értékénél. De nem csak a
devizahitelesek kerültek szorult helyzetbe, hanem mindenki, aki
bármilyen hitellel is rendelkezik. Sokan közülük az állásukat is
elvesztették, vagy csökkentették a munkaidejüket, ezzel együtt a
fizetésüket is.
A kormány próbálja orvosolni az így kialakult válságos helyzetet,
de nem sok sikerrel. Az egyik segítség az áthidaló kölcsön. A háztartás
bevételének 40 százalékát kell a törlesztésre fordítani, ami egy
eladósodott családnak megterhelő, hiszen a lakáshitelen kívül nagy
valószínűséggel egyéb hitelekkel is rendelkeznek. A kormány másik
segítségként azt kínálja, hogy az önkormányzatok fevásárolhatják az
elárverezendő lakást, de vajon miből?Hiszen ha az önkormányzat is
hitelhez folyamodik, akkor a törlesztést is át kell vállalnia. És aki
nem tudta a hitelt ezt megelőzően törleszteni, miből tudná a bérleti
díjat fizetni? A legrosszabb helyzetben a kivásárolt lakáshitelesek
vannak.
Szakemberek szerint az egyetlen kiutat a kompromisszum jelentené,
mindkét fél részéről, de főleg a bankok felől. Hiszen aki pár hónapja
elveszítette a munkáját, de azóta talált újat, megelégedne annyival,
hogy csak pár hónapra függesszék fel a törlesztést. A banknak át kéne
számolnia a törlesztéseket és ennek arányában a futamidőt is meg kellene
hosszabbítani. Így az ügyfél még akkor is jól járna, amennyiben a bank
késedelmi díjat számítana fel. A bankok mégsem hajlandók
kompromisszumkötésre, adminisztratív akadályokra hivatkozva. A 90 napon
túli adósok száma meg egyre csak nő. A jelenleg futó deviza alapú
hitelek száma 750.000, a körülbelül másfél milliónyi jelzáloghitel
szerződések közül, ebből 716 ezer szerződés havi törlesztése van túl a
90 napon.
A bajba került adós megpróbálhat egyénileg kompromisszumot kötni
bankjával, és a lehetőségeihez képest minden hónapban pénzt juttatni a
hitelszámlára. A bankoknak rendkívül fontos látni a fizetési
hajlandóságot. A banknak is komoly veszteség egy hitel bedőlése, hiszen
ha bármilyen árverezés során egyszerre kapják vissza a teljes összeget,
az komoly ráfizetést von maga után.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|