 A korkedvezményes nyugdíj 2012-től szociális ellátás néven fog szerepelni. Helyére szociális, foglalkoztatási típusú ellátás lép, nagy valószínűséggel némelyik veszélyeztetett munkakörökben foglalkoztatottak esetében.
A korkedvezményre jogosító, elavult munkaköri jegyzéket felülvizsgálják és korszerűsítik a vizsgálat eredményének függvényében. A nyugdíjrendszer átalakításának alapvető feltétele, hogy 2011 utolsó napjától kezdve megszűnik a korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapítása. A Széll Kálmán Terv értelmében ugyanis a nyugellátást csupán a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani, ez alól kivételt képeznek a női nyugdíjkedvezmények. A korkedvezményes nyugdíjak esetében nem lenne túl kedvező, ha 2012 január első napjától megszűnne ez a lehetőség, kedvezőbben befolyásolná az egész nyugdíjrendszert, amennyiben ez kitolódna egy évvel, azaz 2013 január elsejétől lenne hatályos a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározása. Ugyanis, ha ez így valósulna meg, kisebb alkotmányossági kockázattal járna.
A törvény értelmében azok az emberek, akik munkája fokozott igénybevétellel jár és még az egészségükre is ártalmas, korkedvezményre jogosultak. Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest 2 év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy legalább 6 éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. További 1-1 év jár minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A "korkedvezményesek" annyival korábban igényelhetik az előrehozott öregségi nyugdíjat, amennyi évnyi korkedvezményhez jutott. Ha a kedvezményt összevonják az előrehozott, vagy a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjjal, további évek nyerhetőek általa.
Az idáig érvényes korkedvezményre jogosító munkakörök a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben találhatóak, ezek azonban 2007 január elsejétől érvényüket vesztették, azaz a lista nem bővíthető új munkakörökkel. Kiegészítették a rendeletet 2008 május elsejétől azzal a kritériummal, miszerint a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó vezetők körében a jármű típusától független a korkedvezmény.
Körülbelül 43 ezer ember végez olyan munkát, mely alapján élvezik a korkedvezményt. (légút, vasút, kohászat, bánya,atomerőmű)
Nem jár ingyen a korkedvezményes nyugdíj!
A korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott dolgozók után a munkáltatóknak jelenleg a bruttó bér 13 százalékának megfelelő mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetniük. Így tulajdonképpen megvásárolják az alkalmazottaik számára a kedvezményes nyugdíjlehetőséget.
A plusz járulékfizetési kötelezettség 2007 óta érvényes. Az első évben a költségvetés átvállalta a munkáltatóktól ezt a terhet, majd fokozatosan csökkenő mértékű támogatást nyújtott. 2008-ban 3,5, 2009-ben 6,5, 2010-ben 9,75 százalékot kellett a munkaadóknak megfizetniük. 2011 január elsejétől kezdve azonban már teljes egészében a foglalkoztatókat terheli ez a járulék. Az elmúlt három és fél évben összesen megközelítően 35 milliárd forint folyt be a költségvetésbe ebből a közteherből.
Amennyiben 2013-tól megszűnne ez a járulékforma, akkor az adott évben 18-19 milliárd forint bevételkieséssel kell számolni. Ez összességében nem jelentene ekkora negatív hatást a költségvetésre nézve, mivel a korkedvezmény jelentős részben az állami, önkormányzati, főként közösségi közlekedési cégeknél (egyebek között buszvezetők, mozdonyvezetők esetében) jelentkezik. A korkedvezmény-biztosítási járulékbevételek nagyobb része tehát ezeknél az állami cégeknél, valamint a veszteségeiket pótló államnál, önkormányzatnál egyúttal kiadásként is meg fog jelenni.
Buszsofőrök és mozdonyvezetők a támadások kereszttüzében!
Az előterjesztés előkészítői szerint a közlekedési társaságoknál nem állnak fenn egészségkárosító munkakörülmények, így hasonlóan több úgynevezett versenyszférában működő céghez, minél előbb mentességet kellene kérniük a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól. Erre különösen új járművek beszerzése vagy más hasonló fejlesztés során kellene figyelni, sőt az ezekhez adott állami támogatás feltételéül is lehetne szabni. Az új törvény értelmében nem kell sztrájktól tartani, hiszen az új sztrájktörvény kimondja, csupán akkor függeszthetik fel a munkájukat, amennyiben munkáltatójukkal megállapodtak a szolgáltatásokról. A városi tömegközlekedésben dolgozók és a vonatvezetők majdnem dűlőre jutottak sztrájkjuk ügyében, azonban VTDSZSZ által kihirdetett sztrájkokkal kapcsolatban nem született megállapodás.
Első fokon a bíróság úgy döntött, hogy az éjszakai járatokon felül csúcsidőben 10 percenként közlekednie kell a Metrónak, a 4-es 6-os villamosoknak és a 7-es buszoknak. Ezt a döntést azonban megtámadta a munkáltató. A másodfokú bíróság viszont úgy döntött, hogy a VTDSZSZ által megfogalmazott követelés nem minősül kollektív munkaügyi vitának, a munkáltató hatáskörén kívüli döntés ellen irányul, ezért ilyen ügyben nem lehet sztrájkot hirdetni. Az elégséges szolgáltatás mértékéről pedig nem is tud dönteni a bíróság szakértelem hiányában.
A szakszervezet szerint ez azt jelenti, hogy a bíróság törvényértelmezése alapján a kormány intézkedéseivel szemben nem lehet sztrájkolni.
A Paksi Atomerőmű tervezett sztrájkjára sem került sor, a bíróság elutasítása miatt, noha a korkedvezményes nyugdíj 2012 alatt a paksi atomerőműben dolgozók különösen érintettnek minősülnek. 2500 munkavállaló közül 1900 személy dolgozik egészségügyileg kockázatos munkakörben. Az atomerőműben mindössze 100 megawattnyi energia leterhelésével kívántak tiltakozni a dolgozók egyebek között a korkedvezményes nyugdíjlehetőség eltörlése ellen. Ez a mennyiség szinte észrevehetetlen az atomerőmű 2000 megawattos teljesítményéhez képest szakértők véleménye alapján.
Ódon munkaköri jegyzék
A korkedvezményes munkaköri lista elavult, az 1960-70-es évek technikai fejlettségét tükrözi, felülvizsgálata soha nem történt meg. A szakszervezetek a munkakörülményekhez kötnék a kedvezményt. Mindenképpen a szabályok megváltoztatása mellett tették le voksukat, de úgy gondolják, inkább a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek nyilvánítani a munkát szemben a munkakörökkel. Például: aki három műszakban dolgozik, annak a szervezete fokozottan terheltnek minősül, hiszen az éjszaka elvégzett munka összeférhetetlen az ember bioritmusával. (tehát amortizálja az egészséget)
A munkavégzés ideje is befolyásolja az egészséget.
Azonban az tény, hogy nincs olyan munkakörülmény, amelyet ne lehetne "megmagyarázni"- de valóban vannak olyan munkák és körülmények, melyek kivételt képeznek, példádul az atomerőműben dolgozó emberek. Nem egyszerű annak a kimutatása, miszerint a radioaktív veszélyforrások megjelenése mennyiben befolyásolja az ott dolgozók egészségét, de ezeknek a kockázatával mindenki tisztában van és elismeri. Szakemberek szerint nem a korkedvezményes nyugdíj lehetőségétől kéne megfosztani az ott dolgozókat, hanem korlátozni kéne az ott dolgozó egyének korhatárát.
A következőkben felsorolt munkaterületek képzik a korkedvezményes nyugdíj 2012 alapját, mely szerint ezek a korkedvezményre jogosító területek:
- föld alatt végzett munka
- fúrótoronynál végzett munka
- sűrített levegőben végzett munka
- zárt csatorna karbantartásánál végzett munka
- meleg üzemben végzett munka
- villamosenergia-iparban végzett munka
- textiliparban végzett munka
- sütőiparban végzett munka
- hűtőházban végzett munka
- ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka
- közlekedésnél végzett munka
- polgári repülésnél végzett munka
- robbanóanyag-iparban végzett munka
- magyar honvédség polgári alkalmazottainak munkakörei
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
