|
 Nagy segítséget nyújt a fogyasztóknak a PSZÁF, azáltal, hogy lehetővé teszi internetes költségszámító programok, ingyenes nyomtatott kiadványok és pályázatok használatát.
A PSZÁF honlapja jövő év tavaszától tesz lehetővé az egyes lízing termékek összehasonlíthatóságát, nyártól pedig már a hitelekét is.
A PSZÁF főigazgató-helyettese kifejtette budapesti sajtótájékoztatóján, hogy ahhoz hogy a fogyasztók érdekeit érdemben képviselni és megvédeni lehessen, szükség van a lakosság pénzügyi tudatosságának növelésére.
Az MTI kérdésére válaszolva a főigazgató helyettes közölte, hogy jelenleg az ország lakosságának a hitel állománya 7000 milliárd forintot tesz ki, ebből a fogyasztási hitelek összege 2500 milliárd forint.
A világpiaci gazdasági válság miatt gondot okoz az embereknek a felvett hitelek törlesztése. Éppen ezért van szükség a pénzintézeti ügyfelek magasabb szintű tájékoztatására, hogy tudatos, felelős döntést tudjanak hozni mielőtt elfogadnának egy hitelajánlatot.
A PSZÁF által indított új szolgáltatás, mely az ügyfelek informálást hivatott segíteni a különböző hitelintézetek által közölt információkra alapul. Az eddigi önkéntes adatszolgáltatás helyett ezentúl a pénzintézeteket pénzügyminisztériumi rendelet kötelezi az adatszolgáltatásra. A PSZÁF új szolgáltatása lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy különböző kritériumok alapján tudják kiválasztani a számukra megfelelő ajánlatot, a központosított adatbázisból. Ez az adatbázis magába foglalja a pénzintézetek különböző fogyasztási hitelajánlatait, hitelkártyákat, lakás és gépjárműhiteleket illetve lakáslízing termékeket.
Mindemellett fejlett alkalmazások fogják segíteni a fogyasztókat a döntésükben, mint például hitelkalkulátorok, háztartási költségszámítók vagy bankszámla költségszámítók - közölte a PSZÁF.
Beszámolási kötelezettség az APEH-nél
Az APEH negyedévente köteles beszámolni a pénzügyminiszternek azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáról, amiket a tárcavezető rendelet el az Állami Számvevőszék javaslatára, az ellenőrzési portofólió és a kockázatkezelési rendszer javítására.
A számvevőszék javaslata alapján a pénzügyminiszter kérte az APEH elnökét, hogy dolgozzanak ki egy adórés mérési módszert mely azt hivatott megbecsülni, hogy mekkora lehet az a becsült összeg ami kiszámolható az elméleti bevételek és a tényleges adóbevételek különbözetéből. Ezáltal értékelhető lenne azoknak az intézkedéseknek a hatása amiket az adókötelezettek jogkövető magatartásának javítására hoztak.
Mivel az Állami Számvevőszék kifogást emelt az adóhátralékok kezelését illetően, az APEH-nek ki kell dolgoznia egy olyan informatikai rendszert, ami a hátralékok teljes körét képes felmérni és bevonni a kezelésbe.
Nem megnyugtató adatkezelés
Az ÁSZ jelentése felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy bár az APEH egy rendszerben tartja nyilván az adófizetők befizetéseit illetve fizetési kötelezettségeit, ezáltal a hátralékok nyilvántartása teljes körűvé válik, viszont nem tartja nyilván, hogy az adóhátralékok mennyi ideje állnak fenn, így azok kezelése sem megnyugtató.
2008 végére a működő adózói kör adóhátralék állománya elérte a 645 milliárd forintot. Az APEH nem vonta be a hátralékkezelésbe a 60 napnál régebbi hátralékok közel két-harmadát, sem pedig a 360 napnál régebbiek 69 százalékát. Az elmúlt évben a hátralékok 49,7 százalékát törölték elévülés miatt, ami 46 milliárd forintot tesz ki.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
