Csökkenő bankbetét volumen

posted in: alapkamat, bankbetét, hitel, kamat | 0

Bő fél éves szünet után a Magyar Nemzeti Bank ismét alapkamat csökkentésbe kezdett.

 

Az előző kamatcsökkentési ciklus 2012 augusztusában indult. Az akkor érvényes 7 százalékos irányadó kamatszintről mostanra 1,95 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. Ennek eredményeképpen a pénzintézeteknél elhelyezett betéteink szinte alig kamatoznak, sőt, olyan eset is elképzelhető, amikor a kivétel után kevesebb összeghez jutunk hozzá, tehát negatív hozamoz realizálunk. A negatív hozamhoz “hozzásegít” a tranzakciós illeték, a kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás is.

 

Az investor.hu cikke szerint a 2012 augusztusában elérhető átlagos 6,54 százalékkal bíró betéti kamatszintek mostanra 1,6 százalékra csökkentek. Már ezen tényező is jelentősen csökkenti a bankbetét elhelyezési kedvet, ám két további tényező is megnyirbálja az elérhető hozamok volumenét:

  • 2013 augusztus 1-től 0,3 és 0,6 százalékos banki tranzakciós illeték bevezetése az átutalásokra és a készpénzfelvételekre;
  • 2013 augusztus 1-től a már eddig is létező 16 százalékos kamatadó mellett további 6 százalékos EHO-t (egészségügyi hozzájárulást) vonnak le a bankbetéten elért hozam után.

 

Az újonnan bevezetett kedvezmények terén szűkösebb a lista:

  • havi két alkalommal, maximum 150.000 forint határig ingyenes a készpénz felvétel a bankautomatákból;
  • bankkártyás vásárlások esetén nincs tranzakciós illeték.

 

 

A realizált változások a bankbetétek piacán:

 

A 2012 nyarán 1 évre lekötött 1.000.000 forint után átlagosan 65.000 forintos kamatjövedelem keletkezett, majd az akkor érvényes “sarc”, a kamatadó levonása után szűk 55.000 forintja maradt tisztán a betéttulajdonosnak.

 

A mai helyzet azonban az, hogy 1 évre lekötött 1.000.000 forint után átlagosan 16.000 forint kamatjövedelem keletkezik, melyet a bankadóval, EHO-val, tranzakciós adóval csökkentve átlagosan 7.000 forint marad meg a betéttulajdonosnak.

 

A szűk két évvel ezelőtti 1 millió forint 1 éves lekötésének 55.000 forintos tiszta nyeresége áll szemben a jelenlegi 7.000 forintos tiszta nyereségével szemben.

 

A lakosság reakciója

 

A lakosság válasza várható, érthető és egyértelmű: csökkentek a lakossági bankszámlák és bankbetétek. Az MNB nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly 280.000, 2013 óta 430.000 lakossági bankszámla szűnt meg. Ezzel együtt és ennek eredményeképpen közel 31 százalékkal nőtt a háztartásokban lévő készpénz volumene: 2014 végére elérte a 3133 milliárd forintot.

 

Jövő év januártól e-személyi

posted in: e-személyi, hitel, lakáshitel | 0

Jövő év januártól bevezetésre kerülne az úgynevezett e-személyi

 

A bevezetésre kerülő új azonosító igazolvány a jelenleg használt plasztikkártyákhoz képest az ujjlenyomattal történő és elektronikus azonosítást is lehetővé tenné. A Napi Gazdaság cikke szerint a törvény tervezete még erősen a megvitatás fázisában van, de az ötlet komoly.

Az úgynevezett e-személyi azonosító okmányra a kormány álláspontja szerint az mindennapos ügyintézések egyszerűsítése végett van szükség. Az új okmány segítségével egy dokumentum használatával volna lehetőség intézni a mindennapos hivatali ügyeket, adóügyeket, társadalombiztosítási ügyeket, személyazonosítást, elektronikus aláírást. A tervek szerint az új kártya tehát kiváltaná a jelenleg használt adókártyát, személyi igazolványt, lakcímkártyát, integrált közösségi közlekedési azonosítóként is szolgálna.

Az új okmány például az autóhitel vagy ingatlan hitelek felvételekor beküldendő szokásos azonosító okmányok hadát is felváltaná természetesen. Egyszerűsödnének az érvényességi idők lejárta utáni teendők is, hiszen egy okmány érvényességére kellene csak ügyelni a jelenlegi 4-5, személyazonosságot igazoló, személyes azonosító okmányok többrétű lejáratával szemben.

A tervezet szerint az NBSZ (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) látná el az adatbiztonsággal kapcsolatos feladatokat.

Az e-személyi az állampolgárok számára jelentősen nagyobb kényelmet nyújtana, adatvédelmi aggályokat vet fel a személyi adatok ekkora mértékű koncentrálódása. Hasonló egységesített okmány bevezetésére már 15-20 évvel ezelőtt is voltak kísérletek, ám akkor az alkotmánybírósági rostán nem jutott át. A tervezet szerint az új egységes azonosító okmányt kezdetben nem kötelező jelleggel vezetnék be, csak annak igénylését tennék lehetővé.

Már csak egy napig igényelhető az elszámolás

Már csak egy napjuk van a kedvezményes végtörlesztést igénybe vevő ügyfeleknek, hogy tízezer forintos eljárási díj ellenében igényeljék pénzügyi intézményüktől a nekik járó elszámolást.

 

2015 március 31-ig igényelhető a banki internetes weboldalakon illetve az MNB honlapjáról letölthető formanyomtatvány segítségével a pénzügyi elszámolás azon ügyfeleknek, akik:

  • deviza jelzáloghitel
  • deviza alapú jelzáloghitel
  • lakóingatlanra igénybe vett pénzügyi lízing

szerződése rögzített árfolyamú, kedvezményes végtörlesztéssel szűnt meg.

 

Az MNB bő két héttel ezelőtti tájékoztatása szerint a többi ügyféltől eltérően maguknak, egyénileg kell kérni az elszámolást a korábban kedvezményes végtörlesztést igénylőknek. Az ettől eltérő módon lezárult kölcsönszerződések esetén az ügyfelek automatikusan kapják meg a finanszírozóktól az értesítő levelet az elszámolással kapcsolatban – nem szükséges külön eljárásban igényelni.

A hitelintézeti törvény 2011. őszén hatályba lépő módosítása alapján volt korábban lehetőség deviza jelzáloghitel, deviza alapú jelzáloghitel és lakóingatlanra igénybe vett pénzügyi lízing szerződések kedvezményes végtörlesztésére. Ezen lehetőséggel hozzávetőlegesen 170.000 ügyfél élt a törvénymódosítás után.

A kedvezményes végtörlesztést igénybe vevő ügyfelek túlnyomó részénél a végtörlesztési kedvezmény várhatóan meg fogja haladni a tisztességtelenül felszámolt költségek és az árfolyamrés mértékét, így nem marad ténylegesen kifizethető összeg. Amennyiben az egyenleg pozitív, úgy természetesen a megfelelő összeg és a befizetett tízezer forintos eljárási díj is visszajár. Ez utóbbi tízezer forintos költség abban az esetben is visszajár, illetve nem kell megfizetni ezt a díjat, amennyiben az ügyfél igazolja, hogy a kedvezményes végtörlesztés érdekében forint alapú hitelkiváltó kölcsönszerződést kötött.

 

Kiértesítő levelek

 

Az elszámolás automatikusan, az elszámoltatás rendes szabályai szerint zajlik azon visszafizetett kölcsönök, szerződések esetén, melyek nem kedvezményes végtörlesztéssel szűntek meg. A finanszírozók az erről szóló kiértesítő postai leveleket külön kérés nélkül kell, hogy megküldjék ügyfeleik részére.

Az MNB szerint a hazai finanszírozók több mint 1,7 millió szerződés esetén küldenek áprilisig elszámolási ügyfélértesítőt. Ehhez jön még potenciálisan hozzá azon mintegy 170.000 ügyfélszerződés, melyek esetében az elszámolás nem automatikus, hanem külön eljárásban igényelhető – a kedvezményes végtörlesztéssel élők esetében.

 

Fair bank törvény

posted in: hitel, kamat, mnb | 0

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvény fair, azaz etikus bankrendszer néven vált ismertté (fair bank törvény), mely átláthatóbbá, érhetőbbé teszi a fogyasztói hitelszerződések kamatainak lehetséges változásait. A jogszabályok vonatkozó előírásait 2015. február 01. napjától kell alkalmazni. A korábban benyújtott törvényjavaslat elérhető a http://www.parlament.hu/irom40/01997/01997.pdf internetes címen, PDF formátumban.

A törvény értelmében, a pénzügyi intézményeknek a három évnél hosszabb futamidejű hiteleknél a hitelkamatot, míg a referencia kamatlábhoz kötött (azaz változó kamatozású) hitel konstrukciók esetén a kamatfelárat, legalább három éves kamatperiódusra előre kell rögzíteniük.

A referencia-kamatlábakat és a mutatókat az MNB számítja ki és teszi közzé internetes felületén. A pénzügyi szolgáltató használhatja a saját kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatóit vagy referencia-kamatlábat, amennyiben azt a Magyar Nemzeti Bank előzetesen jóváhagyta.

 

A fair bank törvény további, könnyebben érthető és a mindennapok során tetten érhető hozománya:

 

  1. A finanszírozóknak a jelzáloghitel és ingatlanlízing szerződéseknél külön kérés nélkül legalább hét nappal a szerződéskötés előtt át kell adniuk a szerződést, hogy azok nyugodt körülmények között átolvashatóak és tanulmányozhatóak legyenek.
  2. Szigorodik a finanszírozók és hitelközvetítők tájékoztatási kötelezettsége. A tájékoztatásból ki kell derülnie minden olyan kockázatnak melyből az ügyfél fel tudja mérni lehetőségeit, pénzügyi teljesítőképességét, a futamidő során esetlegesen felmerülő kockázatokat. Emellett ki kell emelni hogy a havi törlesztés a havi jövedelemhez képest mekkora terhet jelent.
  3. Az egyes bankok finanszírozási konstrukcióik szerződésszövegét nyilvános helyen elérhetővé kell tennie, hogy a leendő adós azokat össze tudja hasonlítani egymással.
  4. Megszűnik annak lehetősége, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosítással újabb költségeket vezessenek be. A futamidő alatti szerződésmódosítások csak olyan költségekre terjedhetnek ki, melyeket az eredeti szerződés is tartalmazott. Valamennyi díjat és költséget csak forintban szabad meghatározni és feltüntetni.
  5. A törvény a hitelösszeg folyósításának költségeire is vonatkozik. A bank a finanszírozott összeg maximum 1%-ot százalékát számíthatja fel folyósítási díj néven, mely 1% nem lehet magasabb 200.000 forintnál.
  6. Ezentúl évente csak egy alkalommal emelhetnek a bankok díjakat, legnagyobb részüket maximum az infláció mértékével. Ez alól kivételt képez például: előtörlesztési díj, folyósítási díj.
  7. Ha a felvett hitel három évnél rövidebb futamidejű és fix kamatozással bír, a finanszírozó nem emelheti meg annak kamatát. Ha három évesnél hosszabb a futamidő, akkor maximum három évenként, összesen a futamidő alatt legfeljebb öt alkalommal van lehetőség kamatszintet emelni. A kamatváltoztatást annak hatályba lépése előtt 90 nappal az ügyfél tudtára kell hozni.
  8. Amennyiben az ügyfél a kamat vagy kamatfelár változtatást nem fogadja el, a szerződés díjmentesen felmondható, ám ezt az új kamatperiódus hatályba lépése előtt 60 nappal jelezni kell a finanszírozó felé. Természetesen ilyenkor egy összegben esedékessé válik a fennálló teljes tartozás, a kamatperiódusig esedékes kamat és az előtörlesztési díj.
  9. Előtörlesztés a teljes futamidő alatt bármikor lehetséges részben, vagy egészben. Ennek azonban költsége van (lehet). Jelzálog alapú finanszírozási konstrukciók esetében az előtörlesztett összeg maximum 2,5% -a, egyéb esetekben az előtörlesztett összeg 1% -a.
  10. A THM plafon továbbra is él: a THM nem lehet magasabb a jegybank alapkamat huszonnégy százalékkal növelt értékénél. A kockázatosabb, fedezettel nem bíró finanszírozási konstrukciók esetén – mint amilyen a hitelkártya, áruhitel, személyi kölcsön, folyószámla hitel – ez a jegybanki alapkamat harminckilenc százalékkal növelt értéke. A jegybanki alapkamat módosulásokat maximum fél éves csúszással lehet figyelembe venni.
  11. A késedelmi kamatokat kétféle plafon érinti. A késedelmi kamat alapesetben maximum az ügyleti kamat másfélszerese plusz három százalékpont lehet – hozzátéve, hogy a korábban vázolt THM plafon ez esetben is érvényes. A lakáshiteleket késedelmi kamatait a következő korlát érinti: azok részére, akiknek a szerződése felmondás alá került, a felmondást követő kilencvenedik nap után már csak akkora késedelmi kamatot számolhat fel a finanszírozó, mint amekkora a felmondás előtti napon érvényben volt.

 

Újabb MNB kamatvágás

posted in: alapkamat, mnb | 0

8 hónap után újabb kamatvágás

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, az MNB elnökének mai bejelentése szerint ismét csökken az alapkamat. A gazdaságpiaci elemzők várakozásával ellentétben 20 bázispont helyett azonban csak 15 bázispont volt a csökkentés mértéke. Ám ez a 15 bázispontos alapkamat vágás is elegendő volt ahhoz, hogy újabb történelmi mélypontot érjen el az irányadó kamatláb.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbb 2014 júliusában csökkentette az irányadó kamatrátát, akkor 2,1% -ra. Az akkori bejelentés szerint a monetáris tanács tartós kamatszint tartásra rendezkedett be, azonban a tavaly decemberi inflációs elemzések jelentése nagyban mérsékelte a fogyasztói árak emelkedésére vonatkozó jegybanki várakozásokat: ennek értelmében nyílt lehetőség az újabb enyhítési ciklus megkezdésére.

Elemzők szerint a jelenlegi 1,95% -os jegybanki alapkamat a jövőben tovább mérséklődhet, egész az 1,5% -os kamatszintig.

A kamatvágás eredményeképpen a forint árfolyama erősödni kezdett az euróval szemben. Ennek eredményeképpen délután 4 óra után a korábbi 303-as árfolyamról egészen a 300 alatti euróárfolyamig erősödött a hazai fizetőeszköz. A portfolio.hu gazdasági portál szerint 14 hónappal ezelőtt, tavaly januárban volt ennyire erős a forint. A portál elemzése továbbá kimondja, hogy az erősödés mögött kisebb részben a magyar gazdaság teljesítménye, nagyobb részben a regionális hatások állnak.

 

Rugalmasabb inflációkövetés

Az irányadó kamatráta rugalmasabb inflációkövetéséről is döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jövőben plusz-mínusz 1% -os eltérés esetén nem várható drasztikus beavatkozás a 3% -os inflációs cél tartása mellett. Balog Ádám, a jegybank alelnöke szerint az ötletet a lengyel és cseh jegybankoktól kölcsönözték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az inflációs cél 2-4% -os sávban elfogadott. A döntéshozók által az árstabilitást biztosító 3% -os inflációs cél továbbra is változatlan.

 

Miért is fontos a jegybanki alapkamat?

A bankracio.hu portál definíciója szerint a kamat: A pénz ára, vagyis a pénz azonnali rendelkezésre állásának a díja százalékában kifejezve. A kamat mértékét éves szinten fejezik ki, még akkor is, ha a kölcsönt egy éven belül kell visszafizetni.

Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet a központi banknál ( = jegybank, Magyar Nemzeti Bank) elhelyezett kettő hetes futamidejű kötvényeik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki alapkamat ismeretében határozzák meg betéti- és hitelkamataikat. A betéti és hitelkamatok változása közvetlenül képes befolyásolni a gazdaságot az által, hogy például az alacsony hitelkamat szint a vállalkozásokat beruházásra ösztönzi a kedvező kamatozású hitelek felvételének lehetőségével. Ez igaz a magánszemélyekre is, akik lakáshiteleikkel a lakáspiacot élénkíthetik. Az alacsony betéti kamat a betéteseket arra ösztönözheti, hogy megtakarításaikat ne egy pénzintézet számláin tartsák, hanem elköltsék, befektessék, forgassák a nagyobb hozam reményében.

A Magyar Nemzeti Bank (Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa) a jegybanki kamatról önállóan dönt, szintjének meghatározásával képes tehát megvalósítani két fő célját: az árstabilitás elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását. Az árstabilitást a gazdaság növekedését leginkább támogató alacsony inflációs szint jellemzi.

Az MNB monetáris tanácsának a jegybanki alapkamat szintjét meghatározó üléseinek jegyzőkönyve az mnb.hu internetes weboldalon szabadon megtekinthetőek.