Csökkenő bankbetét volumen

posted in: alapkamat, bankbetét, hitel, kamat | 0

Bő fél éves szünet után a Magyar Nemzeti Bank ismét alapkamat csökkentésbe kezdett.

 

Az előző kamatcsökkentési ciklus 2012 augusztusában indult. Az akkor érvényes 7 százalékos irányadó kamatszintről mostanra 1,95 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. Ennek eredményeképpen a pénzintézeteknél elhelyezett betéteink szinte alig kamatoznak, sőt, olyan eset is elképzelhető, amikor a kivétel után kevesebb összeghez jutunk hozzá, tehát negatív hozamoz realizálunk. A negatív hozamhoz “hozzásegít” a tranzakciós illeték, a kamatadó és az egészségügyi hozzájárulás is.

 

Az investor.hu cikke szerint a 2012 augusztusában elérhető átlagos 6,54 százalékkal bíró betéti kamatszintek mostanra 1,6 százalékra csökkentek. Már ezen tényező is jelentősen csökkenti a bankbetét elhelyezési kedvet, ám két további tényező is megnyirbálja az elérhető hozamok volumenét:

  • 2013 augusztus 1-től 0,3 és 0,6 százalékos banki tranzakciós illeték bevezetése az átutalásokra és a készpénzfelvételekre;
  • 2013 augusztus 1-től a már eddig is létező 16 százalékos kamatadó mellett további 6 százalékos EHO-t (egészségügyi hozzájárulást) vonnak le a bankbetéten elért hozam után.

 

Az újonnan bevezetett kedvezmények terén szűkösebb a lista:

  • havi két alkalommal, maximum 150.000 forint határig ingyenes a készpénz felvétel a bankautomatákból;
  • bankkártyás vásárlások esetén nincs tranzakciós illeték.

 

 

A realizált változások a bankbetétek piacán:

 

A 2012 nyarán 1 évre lekötött 1.000.000 forint után átlagosan 65.000 forintos kamatjövedelem keletkezett, majd az akkor érvényes “sarc”, a kamatadó levonása után szűk 55.000 forintja maradt tisztán a betéttulajdonosnak.

 

A mai helyzet azonban az, hogy 1 évre lekötött 1.000.000 forint után átlagosan 16.000 forint kamatjövedelem keletkezik, melyet a bankadóval, EHO-val, tranzakciós adóval csökkentve átlagosan 7.000 forint marad meg a betéttulajdonosnak.

 

A szűk két évvel ezelőtti 1 millió forint 1 éves lekötésének 55.000 forintos tiszta nyeresége áll szemben a jelenlegi 7.000 forintos tiszta nyereségével szemben.

 

A lakosság reakciója

 

A lakosság válasza várható, érthető és egyértelmű: csökkentek a lakossági bankszámlák és bankbetétek. Az MNB nyilvánosságra hozott adatai szerint tavaly 280.000, 2013 óta 430.000 lakossági bankszámla szűnt meg. Ezzel együtt és ennek eredményeképpen közel 31 százalékkal nőtt a háztartásokban lévő készpénz volumene: 2014 végére elérte a 3133 milliárd forintot.

 

Fair bank törvény

posted in: hitel, kamat, mnb | 0

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvény fair, azaz etikus bankrendszer néven vált ismertté (fair bank törvény), mely átláthatóbbá, érhetőbbé teszi a fogyasztói hitelszerződések kamatainak lehetséges változásait. A jogszabályok vonatkozó előírásait 2015. február 01. napjától kell alkalmazni. A korábban benyújtott törvényjavaslat elérhető a http://www.parlament.hu/irom40/01997/01997.pdf internetes címen, PDF formátumban.

A törvény értelmében, a pénzügyi intézményeknek a három évnél hosszabb futamidejű hiteleknél a hitelkamatot, míg a referencia kamatlábhoz kötött (azaz változó kamatozású) hitel konstrukciók esetén a kamatfelárat, legalább három éves kamatperiódusra előre kell rögzíteniük.

A referencia-kamatlábakat és a mutatókat az MNB számítja ki és teszi közzé internetes felületén. A pénzügyi szolgáltató használhatja a saját kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatóit vagy referencia-kamatlábat, amennyiben azt a Magyar Nemzeti Bank előzetesen jóváhagyta.

 

A fair bank törvény további, könnyebben érthető és a mindennapok során tetten érhető hozománya:

 

  1. A finanszírozóknak a jelzáloghitel és ingatlanlízing szerződéseknél külön kérés nélkül legalább hét nappal a szerződéskötés előtt át kell adniuk a szerződést, hogy azok nyugodt körülmények között átolvashatóak és tanulmányozhatóak legyenek.
  2. Szigorodik a finanszírozók és hitelközvetítők tájékoztatási kötelezettsége. A tájékoztatásból ki kell derülnie minden olyan kockázatnak melyből az ügyfél fel tudja mérni lehetőségeit, pénzügyi teljesítőképességét, a futamidő során esetlegesen felmerülő kockázatokat. Emellett ki kell emelni hogy a havi törlesztés a havi jövedelemhez képest mekkora terhet jelent.
  3. Az egyes bankok finanszírozási konstrukcióik szerződésszövegét nyilvános helyen elérhetővé kell tennie, hogy a leendő adós azokat össze tudja hasonlítani egymással.
  4. Megszűnik annak lehetősége, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosítással újabb költségeket vezessenek be. A futamidő alatti szerződésmódosítások csak olyan költségekre terjedhetnek ki, melyeket az eredeti szerződés is tartalmazott. Valamennyi díjat és költséget csak forintban szabad meghatározni és feltüntetni.
  5. A törvény a hitelösszeg folyósításának költségeire is vonatkozik. A bank a finanszírozott összeg maximum 1%-ot százalékát számíthatja fel folyósítási díj néven, mely 1% nem lehet magasabb 200.000 forintnál.
  6. Ezentúl évente csak egy alkalommal emelhetnek a bankok díjakat, legnagyobb részüket maximum az infláció mértékével. Ez alól kivételt képez például: előtörlesztési díj, folyósítási díj.
  7. Ha a felvett hitel három évnél rövidebb futamidejű és fix kamatozással bír, a finanszírozó nem emelheti meg annak kamatát. Ha három évesnél hosszabb a futamidő, akkor maximum három évenként, összesen a futamidő alatt legfeljebb öt alkalommal van lehetőség kamatszintet emelni. A kamatváltoztatást annak hatályba lépése előtt 90 nappal az ügyfél tudtára kell hozni.
  8. Amennyiben az ügyfél a kamat vagy kamatfelár változtatást nem fogadja el, a szerződés díjmentesen felmondható, ám ezt az új kamatperiódus hatályba lépése előtt 60 nappal jelezni kell a finanszírozó felé. Természetesen ilyenkor egy összegben esedékessé válik a fennálló teljes tartozás, a kamatperiódusig esedékes kamat és az előtörlesztési díj.
  9. Előtörlesztés a teljes futamidő alatt bármikor lehetséges részben, vagy egészben. Ennek azonban költsége van (lehet). Jelzálog alapú finanszírozási konstrukciók esetében az előtörlesztett összeg maximum 2,5% -a, egyéb esetekben az előtörlesztett összeg 1% -a.
  10. A THM plafon továbbra is él: a THM nem lehet magasabb a jegybank alapkamat huszonnégy százalékkal növelt értékénél. A kockázatosabb, fedezettel nem bíró finanszírozási konstrukciók esetén – mint amilyen a hitelkártya, áruhitel, személyi kölcsön, folyószámla hitel – ez a jegybanki alapkamat harminckilenc százalékkal növelt értéke. A jegybanki alapkamat módosulásokat maximum fél éves csúszással lehet figyelembe venni.
  11. A késedelmi kamatokat kétféle plafon érinti. A késedelmi kamat alapesetben maximum az ügyleti kamat másfélszerese plusz három százalékpont lehet – hozzátéve, hogy a korábban vázolt THM plafon ez esetben is érvényes. A lakáshiteleket késedelmi kamatait a következő korlát érinti: azok részére, akiknek a szerződése felmondás alá került, a felmondást követő kilencvenedik nap után már csak akkora késedelmi kamatot számolhat fel a finanszírozó, mint amekkora a felmondás előtti napon érvényben volt.