|
 A davosi Világgazdasági Fórumon a banki és a kormányzati résztvevők nagyrészt egyet értettek abban, hogy jöjjön létre egy pénzügyi alap, a bankok részéről fizetendő biztosítási díjakból, amiből a jövőben fedezhetnék a bankmentések költségeit.
Mind emellett elmondható, hogy Davos konkrét eredmények nélkül zárult. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyet ért vele, hogy praktikus lenne egy ilyen intézmény bevezetése, így legalább az egyes kormányok nem az adózók pénzéből segítenének a bankoknak. Az európai kormányok részéről támogatott, de Amerikában inkább ellenérzéseket kiváltó Tobin-adó tervénél kivitelezhetőbbnek tűnik.
Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatója és Barclays első embere, Bob Diamon is megvalósíthatónak, támogathatónak tart egy globális adót, a politikusok közül David Cameronnak, a kormányzásra készülő brit konzervatív párt vezetőjének is elnyerte tetszését a javaslat.
A G20-ak minisztereinek áprilisi csúcstalálkozóján a biztosítási díjat az IMF a több egymással párhuzamos elképzelés valamelyikeként fogja prezentálni. John Lipsky az IMF egyik vezetője felhívta a figyelmet, hogy a gyakorlati kivitelezés nem lesz olyan egyszerű, a nehézségek még ebben a javaslatban is megvannak, pl. hogyan definiálják a bankok által vállalt kockázatokat (mivel a nagybankoknál más más értelmezés előnyös)
Nem titok, hogy az egyes nemzetállamok az eddigiekben nem voltak túl sikeresek az egységes nemzetközi fellépés kereteinek megteremtésében, Nagy Britannia bevezette az ötven százalékos bónusz adót, Amerika banki különadót vezetett be. Másfél hete tisztában vagyunk vele, hogy az amerikai kormány megtiltaná, hogy saját számlás kereskedést folytassanak a bankok, illetve, hogy kockázati tőke üzletágakat és fedezeti tőke alapokat működtessenek.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában:
|
